VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

GALEOTTO Marzio, Galeottus Martius Nerniensis

( Narni [Itália], 1427. ? ?. - Csehország, 1497. ? ? ?. )

humanista költő, író, orvos, történész

Jeles olasz humanista, aki szülővárosában kezdett tanulni, majd katonáskodott. 1447-től Ferrarában, Guarino da Verona iskolájában folytatta tanulmányait, az 1460-as években itt ismerkedett meg és kötött barátságot Janus Pannoniusszal, 1461-ben vele jött Magyarországra. Innen rövidesen Itálián, Franciaországon és Spanyolországon át Angliába utazott. Valószínű 1465-ben, a követségben járó Pannoniusszal tért vissza hazánkba és a Vitéz János–Pannonius összeesküvésig élt Mátyás király udvarában. 1473-tól a bolognai egyetem tanára. De incognitis vulgo (A közönségesen ismeretlen dolgok)c. munkájában lévő felvilágosult nézetei miatt kellemetlenségei támadtak az inkvizícióval. Lorenzo Medici és Mátyás király segítségével szabadult a börtönből. Itt írta és Vitéz Jánosnak ajánlotta De homine (Az ember) című orvosi művét. Az 1470-es évek elején Veszprémben volt található, ahol fia közreműködésével tettleg bántalmazták Johannes Niger dominikánus szerzetest, emiatt távoznia kellett hazánkból. 1482-ben, mikor Badenban kereste fel Mátyást, hogy ajándékot kérjen tőle lányai hozományához, a király Magyarországra küldte. 1485-ben, emlékei alapján Itáliában írta De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae (Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásai és tettei) című könyvét, melyet Corvin Jánosnak ajánlott. 1492-ben, Franciaországban próbált szerencsét. Utolsó éveiről nincsenek hiteles adatok. Valószínűleg 1497-ben halt meg. Sokoldalú műveltségével (orvostudomány, asztrológia, ásványtan, chiromantia stb.), eretnek tanaival, szellemességével sajátos jelenség volt kortársai körében.
M.: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás, mondásairól szóló könyv. Bp., 1977. (Forrása: De egregie sapienter iocose dictis ac factis regis Mathiae... Lipcse, 1934.)
I.: ÁBEL Jenő: ~ életrajza. Bp., 1880. – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. III. köt. – ÚMÉL II. köt. – Varga.